A Zala-Müllex Kft. széles szolgáltatási portfóliójában kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre. Munkaköri kötelességünknek tekintjük környezetünk megóvását, ennek érdekében nyílt napok rendezésével, oktatási anyagok rendelkezésre bocsátásával, üzemlátogatások biztosításával segítjük az iskolák és a képzési központok környezetvédelmi programjait, de szakmai továbbképzési programokban is érdekeltek vagyunk, továbbá oktatási intézményekben környezetvédelmi-, hulladékgazdálkodási előadásokat tartunk. Küldetésünknek tekintjük az illegális hulladéklerakók felszámolását, valamint tevékenységeink során kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi és energetikai szempontokra, ezen belül az újrahasznosítás fontosságára és ökorendszerek alkalmazására.
Új sorozatunkban olyan, környezetünket napról napra szenvedéllyel szolgáló személyeket mutatunk be, akik nem csak hivatásszerűen járulnak hozzá a környezet- és természetvédelemhez, hanem mindennapi küldetésüknek tekintik a környezettudatosság szolgálatát. Természetesen, szenvedéllyel.
A kutató biológus és biológia szakos tanári diplomával is rendelkező, 2011-ben doktorált Illyés Zoltán a botfai Mindszenty Ifjúsági Ház vezetőjeként rögtön kapcsolatba kerül a környezet- és természetvédelemmel: erdei iskolákat szerveznek, civil akciókhoz csatlakoznak, többek között az országos Te szedd! lakossági szemétszedésben is aktív szerepet vállalnak évről évre. Fő céljuk a helyi természeti értékek feltárása, ennek keretében 2018-ban Botfa városrész védett növény- és állatfajairól kötetet jelentetett meg, de már közel a folytatás publikálása is, amelyben újabb 170 fajt mutat majd be. Rendszeresen szerveznek madárgyűrűzéseket, és mint Illyés Zoltán említi, a nyitott szemmel járás szemléletét hirdetik, és örömmel látja, hogy egyre több ember szeme nyílik fel. Az elsők között cserélték LED-típusúra az egész ház világítását, minél kevesebb vízzel működő csaptelepeket használnak, a műemlékvédelmi oltalom alatt álló Erdődy-Hüvös kastély melléképületére pedig napelem került a közelmúltbeli felújítás után, ami egy újabb lépés volt a zöld működtetés irányába. A több nemzeti parknak is szakértői munkát végző Illyés Zoltán büszkén mesél a Gébárti-tó körüli tanösvénynél - már megvalósult - ötletéről is: a tó rendkívül gazdag élővilágát bemutató tablókon egy vidra “kalauzolja” végig az érdeklődőket, a találó ötlet pedig nagy sikert arat, főleg a fiatal generáció körében.
Illyés a Zöld Zalaegerszegért Egyesület elnökeként (melynek cégünk ügyvezetője igazgatója, Bauer Arnold is tagja) részt vesz a városi faültetési program koordinálásban is. Így nagyon örült a Zala-Müllex Kft. novemberi kezdeményezésének is, melynek keretében vállalatunk 127 dolgozóját szimbolizálva 127 új őshonos fából álló ligetet ültettünk Zalaegerszeg déli városkapujánál.
“Nagy öröm számomra, hogy kiváló ütemben halad a város faültetési programja, hiszen minden fa hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a város klímája. Minden város egy “hősziget”, így minden egyes fa sokat jelent lokálisan. Zalaegerszegnek nagy értéke a meglévő faállománya, a faültetéseket követően pedig fontos, hogy az utógondozásra is kellő figyelem irányuljon annak érdekében, hogy a fáknak hosszútávon valóban CO2-megkötő szerepük legyen. A jövőben el tudom képzelni, hogy a cégek egy-egy meglévő fasor gondozását vállalják majd fel, egy ezt elősegítő fasor örökbefogadási rendszer is szerepel a terveink között.”
A madárgyűrűzésben is rendkívül jártas szakember is olvasta cégünk híreit, melyekben megírtuk: januárban egy fehér gólya telelt harasztfalui telephelyünkön, februárban ugyanitt egy fakó keselyű bukkant fel, ami hazánkban rendkívül ritka pillanat. Illyés Zoltán a különleges “vendégeink” okairól is beszélt.
“A fehér gólyák nagyon hosszú afrikai útja sok pusztulással jár, az elmúlt években pedig nőtt a nálunk maradó példányok túlélési esélye, hiszen az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan csökken a hóval borított téli napok száma Magyarországon. A gólyák a hideget átvészelik, csak a hó lehetetleníti el a táplálékszerzésüket, így nem tartom elképzelhetetlennek, hogy hosszútávon egyre több gólya marad majd velünk a télre. Ez a folyamat a fekete rigóknál már lezajlott, hiszen míg 30-40 éve vándorló madárnak tekintettük őket, mára a városi populációjuk szinte teljes mértékben hazánkban marad a télre. A keselyű azonban tényleg nagyon ritka vendég Magyarországon, ugyanis az elmúlt évszázadban, amikor még jóval nagyobb számban éltek nálunk (a XIX. század végéig költöttek is hazánkban) például növényvédőszerek és más mérgek miatt majdnem kipusztultak, hiszen a mérgező anyagok az elfogyasztott állati tetemekből a keselyűk szervezetébe is bekerültek. Ez volt a helyzet a hollókkal is, akik az elmúlt időszakban már nagyobb számban térnek vissza, a keselyűk esetében viszont az élőhely-problémák miatt ez nem gondolom, hogy gyors folyamat lehet.”
A hivatásáról végig szenvedélyesen, nagy lelkesedéssel beszélő Illyés Zoltán egy mondatban foglalta össze, mi lelkesíti és motiválja napról napra, mi fogja meg igazán a természetben: “Egész életemben a természetben tudtam igazán kikapcsolódni, a tiszta és csendes természet minden élethelyzetben feltölt. Vallásos emberként úgy érzem, a hitem is a természetben teljesedik ki igazán.”
